Bevezető.

Egy csík és vége mindennek. Megszűnik az élet. Egy csík ami miatt eltörölheted összes érzelmed. A fém tárgyat csuklómhoz tettem. Rajta Megan csak egy húzás. Könnyes szemeimet lassan nyitottam ki. Be villant az arca. Ahogyan az utolsó mondatokat ejtette ki formás ajkain.

Visszaemlékezés:
-Kicsim siess , be fog zárni a bolt mire odaérünk.
-Megyek!-kiáltottam vissza. Miközben mentem le a lépcsőn magamon éreztem tekintetét. 
-Gyönyörű vagy!- húzott magához közel. Ajkait enyémek ellen nyomta miközben kezével oldalamat simogatta.-Tudod tőlem akár itthon is maradhatunk.  -Perverz vigyor jelent meg arcán.
-Istenem Jasson ...INDULÁS- kiáltottam föl.-A karácsonyi ajándékok nem veszik meg magukat! -Még csak november .10.-e van de Én szeretem ezeket minél előbb elintézni. Hatalmas sóhaj szökött ki édes ajkain. Egy szűzies csókot hagytam rajtuk . Szerelmem karjaiból ki szenvedtem magam. A szekrényhez lépve vettem magamra kabátom amit a sálam követett. Jasson le utánozta mozdulataimat. Kézen fogott , és együtt léptünk ki a  havazó Londoni utcára. A hideg levegő megcsapta arcom. De mégsem fáztam. Jasson  úriember módjára nyitotta ki nekem a kocsi ajtaját. A jármű már teljesen fel volt fűtve így nem fáztam. A mosoly levakarhatatlan volt arcomon. A motor felmordult . Kezünket összekulcsoltuk és úgy helyezte a sebesség váltóra . Mind ketten boldogak voltunk. Úgy éreztük ezt a pillanatot semmi sem ronthatja el.... Halkan szólt a zene . Minden nyugodt volt. Mire észbe kaptam hatalmas fékcsikorgás . Minden elsötétül ......
Pilláim ólom nehezek. Szemeimet nagyon lassan tudom csak ki nyitni. A fájdalom el önti testem minden pontját. Magam mellé nézek. A kezem összekulcsolva az Övével. Szerelmem véres arcára pillantok. Arca tele sebekkel, horzsolásokkal de még így is gyönyörű . A fájdalmaimmal nem foglalkozva mellé mászok. Hatalmas barna szemeit rám vezeti. Apró mosoly ül ki véres arcára. Még ilyenkor is boldog. Látszik rajta , hogy ez az apró gesztus is mekkora fájdalmakkal jár neki. 
-M-Megan- hangja szinte suttogás volt.
-Shhhh Szerelmem minden rendben lesz! -mosolyogtam rá.
-Kérlek ha nem élem túl. Lépj tovább , keress valakit aki mellett biztonságban lehetsz..
-Ne mond ilyeneket!-vágtam szavaiba. De azonnal le pisszegett .
-Kérlek ígérd meg ! Biztonságban akarlak tudni! 
-Ígérem!-mondtam ki a számomra legfájdalmasabb szavat.
-És kérlek ne bántsd magad! -bólintottam egyet -Szeretlek Kicsim!- mosolya most is jelen volt arcán .
-Én is téged Szerelmem. -Le hajoltam hozzá egy apró csókot nyomva puha ajkaira. Meg éreztem rajta azt a fanyar fémes ízt. Lassan húzódtam el szemeimet kinyitottam. -Jasson!-szólongattam -Jasson ne hagyj itt kérlek! - Tört ki belőlem a hisztérikus zokogás - Neeeeee! -üvöltöttem torkom szakadtából.
-Hölgyem kérem jöjjön el onnan! szólt mögülem egy hang.
-Nem !Nem hagyom el ! -sírtam még mindig. két kéz megfogta vállam és elkezdett húzni. Tenyerünk elvált ujjvégeim kapaszkodtak már csak kezébe. -Neee kérem ne! -Hideg keze el engedte enyémet. Láttam ahogyan megvizsgálják majd bele helyezik egy hatalmas fekete zsákba. Zokogásom nem apadt szédülni kezdtem . A sötétség megint birtokba vett mindent..
Visszaemlékezés vége.

Bármennyire is csábít nem tehetem meg. Meg ígértem neki. El dobtam az éles tárgyat és zokogni kezdetem. 3 éve ment el. 3 éve csókolhattam utoljára. 3 éve még foghattam kezét. 3 éve még meg volt a szívem....